A Magyar Nemzeti Bank harmadik alkalommal publikálta Versenyképességi jelentését, mely átfogó és objektív módon vizsgálja hazánk versenyképességi helyzetét nemzetközi összehasonlításban. A 2021. évi Versenyképességi jelentés 14 terület mintegy 160 versenyképességi mutatóját elemzi, melyek 95 százaléka objektív. A vizsgált indikátorokból képzett kompozit mutató, az MNB Versenyképességi Index alapján Magyarország a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Hazánk versenyképessége stabilan alakult az előző évhez képest, így továbbra is megelőzzük visegrádi versenytársaink átlagát. Magyarországon az elmúlt egy évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány kitörésekor is stabil alapot jelentettek. Az elért eredmények ellenére több területen továbbra is jelentős előrelépési tartalékok azonosíthatók, melyek felszabadítása elengedhetetlen a sikeres felzárkózáshoz.
Az egész Európai Unióban az ötödik legnagyobb (8%-os tőkearányos) megtérülést érte el tavaly a magyar bankszektor a második legkisebb nem teljesítő hitelkitettség és az egyik legrosszabb költséghatékonyság mellett – mutatta be a héten az MNB Versenyképességi jelentése, amely szerint a nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony hitelpenetráció és jövedelemarányos háztartási adósságteher miatt jelentős tér van a hitelezés növekedésére.
Gyakorlatilag stagnál Magyarország versenyképessége, a 2020-as 47,4 pont után 47,6 pontot értünk el az MNB versenyképességi jelentésében – derül ki a szerdán bemutatott dokumentumból. Ezzel az Európai Unióban a 18. helyre kerültünk a jegybank jelentése szerint, amivel egy helyet javítottunk tavalyhoz képest, de csak azért, mert a Brexit miatt az Egyesült Királyság már nem szerepel a listában.
A kkv-k utóbbi két évben látott gyors ütemű fejlődésének eredményeként enyhült a dualitás, azaz a nagyvállalatokhoz viszonyított lemaradás, azonban mind termelékenységben, mind bérekben kifejezve számottevő még a különbség - állapítja meg az MNB héten megjelent Versenyképességi jelentése. Tennivaló még van bőven, a kkv-szektornak bizonyos területeken még regionális összevetésben is is érdemi lemaradása van.
A magyar lakosság egészségi állapota hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaság számára, aminek javításához a megelőzés, az egészségtudatosság erősítése és az egészségügyi intézményrendszer hatékonyabbá tétele járulhat hozzá - érvel átfogó Versenyképességi jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Más szóval megfogalmazva: a magyarok egészségi állapota elkeserítő és ebben a jelenlegi egészségügyi rendszer nehezen tud segíteni.
A magyar bankszektor érte el a legmagasabb tőkearányos megtérülést az elmúlt három évben az egész Európai Unióban. A Magyar Nemzeti Bank ma közzétett versenyképességi jelentése szerint azonban nemcsak a meglévő erősségek megőrzésére van szüksége a bankszektornak: a költséghatékonyságban, a lakáshitelek árazásában, a banki szolgáltatások hozzáférhetőségében és a GDP-arányos hitelellátottságban is érdemi lemaradásai vannak Magyarországnak.
Az MNB versenyképességi rangsorában Magyarország a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között 2020-ban - derül ki a jegybank ma megjelent Versenyképességi jelentéséből.
A Pénzügyminisztérium szerint nagyot javult a magyar versenyképesség a Világgazdasági Fórum friss jelentése alapján, miután 12 helyet léptünk előre egy év alatt. A minisztérium ugyanakkor azt is írja, hogy módszertani változás nélkül nem lett volna előrelépés a rangsorban. Nézzük meg, valójában hogyan változott a magyar versenyképesség!
Új módszertan szerint állította össze a Világgazdasági Fórum a versenyképességi indexét. Továbbra is 12 pillér van, amire a végső mutatószám épül, azonban pillérek tartalma jelentősen átalakult, így például az egészségügyi pilléren belül már csak egyetlen adatra épít a WEF. Ebben a tekintetben pedig eléggé kilógunk a sorból, legnagyobb hátrányunkra.
A világátlaghoz képest nem számít rossznak a magyar versenyképesség, az EU országaihoz képest azonban gyengén teljesítünk - tűnik ki a Világgazdaság Fórum (WEF) friss versenyképességi rangsora alapján készített térképekből. Magyarországnak számos gyengesége, de néhány erőssége is van.
Nem lehet elégszer leírni és megismételni, hogy az ígéretek szerint a kormány gazdaságpolitikája a jövőben a versenyképesség javításáról fog szólni és ehhez gyakorlatilag el is készült az étlap, amiről összeválogathatja az intézkedéseket. A lépéseket a Matolcsy György által vezetett jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában kell keresni. Itt és most kiemeljük a meghatározó jelentőséggel bíró döntéseket.
Pár nappal az április 8-i parlamenti választás előtt közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Figyelő. A hetilapnak nyilatkozva főként a menekültügyről beszél a kormányfő, de szóba került a hazai adópolitika és a versenyképesség ügye is.
Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza, aki néhány napja saját maga borította ki a bilit az intézet versenyképességi jelentését körülvevő trükközések miatt, lemond - tudta meg a Wall Street Journal.
Magyarország versenyképességének gyenge pontjainak azonosítására vállalkozott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank közgazdászainak legújabb, mostantól rendszeresen megjelenő kiadványa 106 mutatón keresztül helyezi el hazánkat a versenyképességi térképen. Ebből kiderül: nem kis feladat vár az illetékes döntéshozókra, ha a versenyképesség javítása a cél. Most a 106 mutatóból szemezgetünk.
Hasznos kiadvánnyal, átfogó versenyképességi koncepcióval jelentkezett a Magyar Nemzeti Bank, mostantól a Versenyképességi jelentés minden évben megjelenik.
A foglalkoztatási fordulat megvalósulása után Magyarországnak a termelékenység javítására kell fókuszálnia - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank új jelentésének, a Versenyképességi jelentés pénteki bemutatóján Palotai Dániel, a jegybank főközgazdásza. A jegybank szakértői a tavalyi Versenyképesség és növekedés című kiadványuk után tovább folytatták elemzésüket a magyar gazdaság versenyképességéről, összeállítva az új jelentést, amely 106 (90%-ban objektív) indikátor alapján elemzi Magyarország versenyképességét. Emellett a közgazdászok új javaslatokat is megfogalmaznak az új kiadványban.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
