A Magyar Nemzeti Bank harmadik alkalommal publikálta Versenyképességi jelentését, mely átfogó és objektív módon vizsgálja hazánk versenyképességi helyzetét nemzetközi összehasonlításban. A 2021. évi Versenyképességi jelentés 14 terület mintegy 160 versenyképességi mutatóját elemzi, melyek 95 százaléka objektív. A vizsgált indikátorokból képzett kompozit mutató, az MNB Versenyképességi Index alapján Magyarország a 18. helyen végzett az Európai Unió 27 országa között 2021-ben. Hazánk versenyképessége stabilan alakult az előző évhez képest, így továbbra is megelőzzük visegrádi versenytársaink átlagát. Magyarországon az elmúlt egy évtizedben sikeresen kialakultak a versenyképességi fordulathoz szükséges makrogazdasági feltételek, melyek a koronavírus-járvány kitörésekor is stabil alapot jelentettek. Az elért eredmények ellenére több területen továbbra is jelentős előrelépési tartalékok azonosíthatók, melyek felszabadítása elengedhetetlen a sikeres felzárkózáshoz.
Az egész Európai Unióban az ötödik legnagyobb (8%-os tőkearányos) megtérülést érte el tavaly a magyar bankszektor a második legkisebb nem teljesítő hitelkitettség és az egyik legrosszabb költséghatékonyság mellett – mutatta be a héten az MNB Versenyképességi jelentése, amely szerint a nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony hitelpenetráció és jövedelemarányos háztartási adósságteher miatt jelentős tér van a hitelezés növekedésére.
Gyakorlatilag stagnál Magyarország versenyképessége, a 2020-as 47,4 pont után 47,6 pontot értünk el az MNB versenyképességi jelentésében – derül ki a szerdán bemutatott dokumentumból. Ezzel az Európai Unióban a 18. helyre kerültünk a jegybank jelentése szerint, amivel egy helyet javítottunk tavalyhoz képest, de csak azért, mert a Brexit miatt az Egyesült Királyság már nem szerepel a listában.
A kkv-k utóbbi két évben látott gyors ütemű fejlődésének eredményeként enyhült a dualitás, azaz a nagyvállalatokhoz viszonyított lemaradás, azonban mind termelékenységben, mind bérekben kifejezve számottevő még a különbség - állapítja meg az MNB héten megjelent Versenyképességi jelentése. Tennivaló még van bőven, a kkv-szektornak bizonyos területeken még regionális összevetésben is is érdemi lemaradása van.
A magyar lakosság egészségi állapota hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaság számára, aminek javításához a megelőzés, az egészségtudatosság erősítése és az egészségügyi intézményrendszer hatékonyabbá tétele járulhat hozzá - érvel átfogó Versenyképességi jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Más szóval megfogalmazva: a magyarok egészségi állapota elkeserítő és ebben a jelenlegi egészségügyi rendszer nehezen tud segíteni.
A magyar bankszektor érte el a legmagasabb tőkearányos megtérülést az elmúlt három évben az egész Európai Unióban. A Magyar Nemzeti Bank ma közzétett versenyképességi jelentése szerint azonban nemcsak a meglévő erősségek megőrzésére van szüksége a bankszektornak: a költséghatékonyságban, a lakáshitelek árazásában, a banki szolgáltatások hozzáférhetőségében és a GDP-arányos hitelellátottságban is érdemi lemaradásai vannak Magyarországnak.
Az MNB versenyképességi rangsorában Magyarország a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között 2020-ban - derül ki a jegybank ma megjelent Versenyképességi jelentéséből.
A Pénzügyminisztérium szerint nagyot javult a magyar versenyképesség a Világgazdasági Fórum friss jelentése alapján, miután 12 helyet léptünk előre egy év alatt. A minisztérium ugyanakkor azt is írja, hogy módszertani változás nélkül nem lett volna előrelépés a rangsorban. Nézzük meg, valójában hogyan változott a magyar versenyképesség!
Új módszertan szerint állította össze a Világgazdasági Fórum a versenyképességi indexét. Továbbra is 12 pillér van, amire a végső mutatószám épül, azonban pillérek tartalma jelentősen átalakult, így például az egészségügyi pilléren belül már csak egyetlen adatra épít a WEF. Ebben a tekintetben pedig eléggé kilógunk a sorból, legnagyobb hátrányunkra.
A világátlaghoz képest nem számít rossznak a magyar versenyképesség, az EU országaihoz képest azonban gyengén teljesítünk - tűnik ki a Világgazdaság Fórum (WEF) friss versenyképességi rangsora alapján készített térképekből. Magyarországnak számos gyengesége, de néhány erőssége is van.
Nem lehet elégszer leírni és megismételni, hogy az ígéretek szerint a kormány gazdaságpolitikája a jövőben a versenyképesség javításáról fog szólni és ehhez gyakorlatilag el is készült az étlap, amiről összeválogathatja az intézkedéseket. A lépéseket a Matolcsy György által vezetett jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában kell keresni. Itt és most kiemeljük a meghatározó jelentőséggel bíró döntéseket.
Pár nappal az április 8-i parlamenti választás előtt közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Figyelő. A hetilapnak nyilatkozva főként a menekültügyről beszél a kormányfő, de szóba került a hazai adópolitika és a versenyképesség ügye is.
Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza, aki néhány napja saját maga borította ki a bilit az intézet versenyképességi jelentését körülvevő trükközések miatt, lemond - tudta meg a Wall Street Journal.
Magyarország versenyképességének gyenge pontjainak azonosítására vállalkozott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank közgazdászainak legújabb, mostantól rendszeresen megjelenő kiadványa 106 mutatón keresztül helyezi el hazánkat a versenyképességi térképen. Ebből kiderül: nem kis feladat vár az illetékes döntéshozókra, ha a versenyképesség javítása a cél. Most a 106 mutatóból szemezgetünk.
Hasznos kiadvánnyal, átfogó versenyképességi koncepcióval jelentkezett a Magyar Nemzeti Bank, mostantól a Versenyképességi jelentés minden évben megjelenik.
A foglalkoztatási fordulat megvalósulása után Magyarországnak a termelékenység javítására kell fókuszálnia - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank új jelentésének, a Versenyképességi jelentés pénteki bemutatóján Palotai Dániel, a jegybank főközgazdásza. A jegybank szakértői a tavalyi Versenyképesség és növekedés című kiadványuk után tovább folytatták elemzésüket a magyar gazdaság versenyképességéről, összeállítva az új jelentést, amely 106 (90%-ban objektív) indikátor alapján elemzi Magyarország versenyképességét. Emellett a közgazdászok új javaslatokat is megfogalmaznak az új kiadványban.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Beszámolt az Oresnyik képességeiről az ukrán HUR vezetője.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
